Visceralis terápia
A testünkben található izmok, csontok, inak és a belső szerveink is egy kötőszövetes rendszeren keresztül kapcsolódnak egymáshoz a köztük lévő fasciális, vagy idegrendszeri kapcsolatokon keresztül. Az összeköttetések által a belső szervek és a mozgás szervrendszerünk egyes tagjai- a csontok, izomzat, inak – kölcsönösen hatnak egymásra.
A kismedencében, a mellkasban, a koponyában és a hasüregben található savós hártyák egymáson történő elcsúszásának köszönhetően a belső (ún. zsigeri) szerveink szabadon mozognak egymáshoz képest.
A szervezet teljes fizikai egyensúlyának alapja a belső szervek és a mozgás szervrendszer-, valamint az idegrendszer egyensúlyban tartása. Ehhez arra van szükség, hogy ezek a finom összeköttetések és elmozdulások megfelelő harmóniában legyenek biztosítva. Ha egy belső szerv nem tud jól elmozdulni a környezetéhez képest, ez a működésére is hatással lesz, mely következtében diszharmónia alakul ki, feszültségek jöhetnek létre a kötőszövetekben. Ha a kötőszöveti feszültségek tartósan fennállnak – funkcionális károsodáshoz, betegségek kialakulásához vezethetnek.
Gyakori, hogy az ilyen apró feszüléseket nem lehet sem képalkotó sem laboros vizsgálatokkal kimutatni, mégis azt tapasztalhatjuk, hogy egy szerv rendellenes panaszokat produkál. Az ilyenkor jelentkező fájdalom, gyulladás a szerv diszfunkciójára, diszharmóniájára utal, miközben az okok nem diagnosztizálhatóak.
A kötőszövetes hálózat részét képezik a műtéti hegek is. Számos esetben tapasztalható, hogy a hegesedés, ami nem csak a látható bőrfelszínen, hanem a test mélyebb szöveteiben is megtalálható, hatással van a belső szervek illetve a mozgásszerv rendszer működésére. Gyakran előfordul az is, hogy akár egy évtizeddel korábbi, már teljesen gyógyult műtéti heg okozza a kiindulási problémát és generál meglepő kellemetlen tüneteket.
Ha a fasciális (kötőszöveti) rendszerben a normál élettani mozgások, funkciók valamiért sérülnek, vagy csak akadályozottak, akkor hatással lesznek a rendszer többi tagjára is. Ez a fajta akadályozottság számunkra nagyon sokrétű tünet formájában adhat jelzést. Megjelenhetnek emésztő rendszeri tünetek, nagyfokú fáradtság, fájdalmak a testünk különböző tájain, mozgás korlátozottságok, bizonytalan mozgásszervi tünetek (pl. gerinc környéki fájdalom), visszatérő fejfájás.
A visceralis terápia a belső szervek egy speciális manuális terápiája, melynek során egyes belső szervek közvetlen közelében, vagy tőlük távolabb eső indirekt kapcsolódási területeken felkutatjuk az esetleges feszülések, összenövések, letapadások helyszínét és finom manuális fogásokkal segítjük az esetleges összenövések, letapadások, feszülések oldását, elősegítve a szervek normál élettani funkcióját.
A finom tapintások által elsősorban a zsigeri hasi szervek (máj, gyomor, belek, vesék, kis medencei nemi szervek, mellkas) szöveti kapcsolódásait vizsgáljuk és kezeljük. A hasfalon keresztül tapintani és diagnosztizálni lehet ezeket a feszüléseket a viscerális rendszerben. A terápia során a belső szerveken, azok felfüggesztésein dolgozunk finom manipulációkkal.
Ha oldódnak a feszültségek, az hatással lesz a vázrendszerre is és ettől akár egy hát, derék, nyak, csípő, váll fájdalom is elmúlhat. A módszerrel többek között javítani lehet a záróizmok működését, oldani lehet összetapadásokat a hasüregen belül, műtéti hegek körül, javítani lehet a belső szervek keringését, ezáltal sokféle belgyógyászati, nőgyógyászati és urológiai kórkép tünetei enyhülhetnek.
Visszatérő mozgásszervi panaszaink hátterében tehát sok esetben szerveink elégtelen működése áll.
A terápia elnevezése is a „viscera” szóból ered, ami a zsigeri hasi belső szervek összefoglaló neve. A módszert a francia Jean-Pierre Barral fejlesztette ki és fejleszti a mai napig.
Panaszok, amelyeken a visceláris terápia segíthet (a teljesség igénye nélkül):
- Fájdalmak és sérülések esetében (ostorcsapás sérülés, biztonsági öv okozta sérülés, sportsérülések, különböző fejfájások, hát-, csípő- fájdalmak, idegi kisugárzások)
- sokféle belgyógyászati kórkép, tünet pl. reflux, Chron betegség, gyomor, bél problémák, hasi görcsök, puffadások, étel allergiák, hiatus hernia esetén
- bélpanaszok esetében
- hasi műtétek, gyulladások után kialakult összetapadásoknál, mind a hasi szervek körül, mind a kismedencei szervek körül
- vesesüllyedés
- gyomorsüllyedés
- kivizsgált kismedencei fájdalom, aminek nem találják az okát (pl. visszatérő hólyaghurut)
- meddőség esetén, ha a probléma oka ezen képletek feszüléséből ered
- fájdalmas menstruáció
- nőgyógyászati problémák pl. méh, petefészek ciszták, menstruációs zavarok
- prosztata problémák, lágyéki fájdalom
- herék visszér gyulladása
- gáttájékon, prosztata körül jelentkező fájdalom
- vizelet inkotinencia, kismedencei problémák, bizonyos vizelettartási zavarok esetén
- klimaxos panaszok
- bizonytalan eredetű mozgásszervi panaszok
- derékfájás
Mikor ajánlott a visceralis terápia?
- nagy hasi, mellkasi, kismedencei műtétek után kb. 12 héttel
- hosszan tartó különösen sok gyógyszerszedéssel, immobilitással járó betegségek, gyulladások után
- szülés után kb. 12 héttel (különösen császármetszés, gátmetszés, gátszakadás esetén)
- bármikor, amikor a fájdalom vagy a betegség okát nem tudjuk pontosan beazonosítani
Hogy zajlik a visceralis kezelés, hány alkalommal és milyen gyakran javasolt a kezelésen részt venni?
A részletes anamnézis felvételt és szükséges mozgásszervi állapotfelmérést követően a kezelés ülő vagy fekvő helyzetben történik, attól függően, mely szerveket indokolt kezelni. A kezelés során a kezelendő szerveket, testrészeket szükséges szabaddá tenni. Javasolt kényelmes ruhában érkezni.
A kezelések száma és gyakorisága nagy mértékben függ a fennálló panaszok jellegétől, mértékétől, így minen esetben egyéni kezelési tervet állít fel a terapeuta. Ugyanakkor elmondható, hogy általában 2-3 alkalmat szoktunk javasolni, az alkalmak között 2-4 hét kihagyással. Ez az idő szükséges ahhoz, hogy a testben a finom adaptációs folyamatok elinduljanak. Egy kezelés jellemzően 1-1.5 órát vesz igénybe.
Mik a visceláris terápia ellenjavallatai?
- rosszindulatú vagy áttétes daganatok esetén csak kizárólag orvos írásbeli kérésére végezhető
- várandósság ideje alatt a terápia csak erősen korlátozottan alkalmazható
- csecsemők, kisgyermekek kb. 9 éves kor alatt
- akut gyulladások
- nőgyógyászati spirál
- akut fertőzések
Az oki kezelés szemlélete avagy tényleg lehet összefüggés a sarkantyú és a császármetszés között?!
Ha valamely oknál fogva adott szervünk terhelés alatt áll, alul-, vagy túlműködik, akkor a vele egy kötőszövetes tokban elhelyezkedő ízületre, vagy mozgásszervi struktúrára is hatással lesz fájdalmas panaszt okozva.
Az összefüggések ismerete és a test komplex működésének figyelembevétele a terapeuta szemléletét az oki kezelésre irányítja.
Gyakori, mégsem köztudott tapasztalat például, hogy Achilles-ín problémák hátterében a császármetszés utáni állapotot találjuk. A heg ránő a húgyhólyagra, ezáltal a hátsó kötőszövetes lánc feszülés alá kerül, melynek következtében az Achilles- ín mentén fájdalom, szúró-, égő érzés jelenik meg. 1 – 2 év alatt pedig látszólag független módon kialakul a sarokcsont sarkantyú. Műtéti megoldása (levésés) után azonban a tünet 2 éven belül újra kialakul. Miért? Mert tüneti terápia történt. A valódi okot, ami a hátsó lánc feszessége, nem tárták fel és nem kezelték. A végső megoldást ilyen esetben a hátsó kötőszövetes lánc lazítása, dinamikus nyújtása (fascia kezelés), illetve húgyhólyag kezelés (visceralis manipuláció) adja.
Az valódi ok kezelése, a komlex szemléletű oki terápia ilyen esetben is nélkülözhetetlen a gyógyulás érdekében.
Hosszú ideig fennálló vagy visszatérő mozgásszervi panaszaink hátterében tehát sok esetben szerveink elégtelen működése áll. Ugyanakkor fordítva is igaz az összefüggés: a kötőszöveti problémák állhatnak egyéb szervi panaszaink hátterében. Ezekre kell összpontosítani a viscerális terápia esetében, amely olyan módszer, ami mindig saját igények szerint, egyénre szabott állapotfelmérés alapján végeznek a szakemberek.
MendMedical
Egészségközpont
Kapcsolódó cikkek
